Elegem van azokból, akik név és arc nélkül fröcsögnek minden klimax-szal kapcsolatos megnyilvánulás kapcsán. Persze arctalanok és névtelenek, de jobbára férfiak, mert a kommentek nagy részéből egyértelműen kiderül, hogy ők azok a magukat macsónak gondoló alfahímek, akik a nőkre eszközként tekintenek.
Mert mit gondoljak egy olyan komment kapcsán, ami így szól: ti nők vagy menstruáltok, vagy klimaxoltok, lényeg, hogy mindig használhatatlanok vagytok. Mi van? Mire akar ez a drága jóember használni minket? Megkérdeztem tőle, nem válaszolt. Talán jobb is.
Tényleg fel sem fogják sokan, hogy a klimax nem a nők döntése, hanem egy élettani folyamat, ami, ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik.
És nem mindenki ússza meg azzal, hogy egyik-hónapról a másikra elmarad a menzesze és kész-passz. A legtöbb nőnek (a statisztikák szerint a menopauzában lévő nők 75 százalékának) vannak kisérő tünetei és az igazán pechesek elég nyomorultan tudják érezni magukat időnként.
És van még egy nagyon fontos szempont, ami úgy tűnik, valamiért nem ragad meg a fejekben. A hormonális változások miatt a klimax időszakában megszűnik a szervezet védettsége.
Nyilván bejátszanak egyéb tényezők is, de nem véletlenül kapnak a nők ezekben az években arányait tekintve kiugróan magas számban szívinfarktust és lesznek magasvérnyomás betegek, hanem pontosan a drasztikus szervezeti változások egyik fő okaként. A szívproblémák tünetei kísértetiesen hasonlíthatnak a klimax és a stressz tüneteire, szóval, bocs, ha időnként halálfélelemmel -ahogy a trollok szeretik nevezni, hisztivel- párosul egy-egy komolyabb tünet.
Higgyétek el, a klimaxot is meg lehet szokni, de egy dolgot nem lehet: tartósan beletörődni.
Mit hozna a beletörődés? Egy élhetetlen életet, ami a végén simán elvezethet oda, hogy tényleg mindenkinek nyűg. Konfliktusok okozója, problémák növelője attól függően, hol, hogyan és kinél szakad el a türelem fonala.
Azt is higgyétek el, nem igaz a mondás (már megint egy sztereotípia), hogy a nők hisztis tyúkok a klimax idején. Ennél sokkal komplikáltabb a folyamat. De hogy ne én állítsam ezt, hozzáértők véleményét, szakértők tanácsait is megtaláljátok szépen sorban itt a blogban.
Mint ahogy létezik férfi klimax is, annak minden hormonális, idegrendszeri és életvitelbeli hatásaival egyetemben.
Ismerős, amikor azt mondják? Na, ez is vénségére bolondult meg? Hallottad? Most lépett le a családtól és újított be egy 20 évvel fiatalabb barátnőt… Otthagyta azt a szép családot… Nahát, ez a csinos férfi újabban tépett farmerben, halálfejes pólóban jár és hajnalig bulizik, mi történhetett vele? Nagyjából semmi különös, csak ugyanazokon a folyamatokon megy át, mint a nők.
Csak a férfiak hormonális változásai nem olyan drasztikusak, mint a nőké.
Elsősorban a nembeli különbségek okán. Hiszen a nőknél ebben az életkorban megszűnnek a gyermek kihordásával kapcsolatos funkciók, sorvad a méh, gyengülnek a szalagok, ami kihat a többi szerv elhelyezkedésére, működésére, és bizony igen kellemetlen fizikai és élettani változásokat képes okozni. A férfiaknál nincsenek olyan erősen látható és érzékelhető testi változások, az egész folyamat másképpen zajlik le, mint nálunk nőknél.
Mondhatnám azt is, ha hívő lennék, hogy a jóisten kicsit aránytalanul szabta ki a klimax kínjait, a nők megszívták, a férfiak meg nem annyira. De erről senki sem tehet, szóval elég ciki ezért bárkit is megszégyeníteni. Vannak jó megoldások a klimax otthoni kezelésére egymás között: megbeszélés, megértés, empátia, türelem. Mindkét nem részéről. Kölcsönösen. Mert így dukál. Bizony…
Persze, mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul az élet dolgaihoz, így a klimax témájához is.
Nem, nem mentem fel a nőket minden alól a klimax miatt. Nem vagyunk egyformák, ki így viseli el, ki úgy. Ne is fogjunk mindent rá. A házi konfliktusok kiváltó oka nem biztos, hogy csak a menopauza.
Ha borul a bili, ne fogjuk csak a klimaxra (se a női, se a férfiklimaxra). A családi játszmák mindig több tényezősek, sosem egy ok vezet el az elviselhetetlen közös élethez. Egyik írásomban pont a nőtársaimat óvtam attól -beleértve magamat is-, hogy túlzásokba essünk a klimax okán. A klimax egy állapot, de nem ok az indokolatlan hisztire és főleg nem magyarázat a saját hülyeségünkre.
A #helloklimax programban szépen összerakjuk a mozaikokat klimax témában, tudomásul véve, hogy mindig vannak, akik szűrőjén nem tud áthatolni semmilyen edukáció. Nem tudjuk empatikusabbá tenni őket, már csak azért sem, mert ez még az anyukájuk és az apukájuk feladata lett volna, de lehet, hogy éppen klimaxoltak…
